kezdovallalkozas

A vállalkozás indítását megelőzően jelentős döntést képvisel a társasági forma választása. A BKS&Partners Kft. budapesti könyvelőiroda konyvelői és jogásza az alábbi szösszenettel próbál segíteni Önöknek a választásban.

Sok esetben felmerül a kérdés vállalkozás indítása során, hogy melyik társasági forma a megfelelőbb a társaság működése szempontjából. Ilyenkor több szempontot érdemes figyelembe venni, első körben a tulajdonosok felelősség vállalása, a Kft. mint a nevéből is adódik korlátolt felelősséget feltételez, bizonyos eseteket kivéve, ezeket a társasági törvény tartalmazza de általában a cég működésével kapcsolatos szándékosan elkövetett bűncselekményeket jelenti. Alapesetben a tulajdonosok csak a vagyoni hozzájárulásuk erejéig felelnek ill. a cég vagyona, amely még az alapját képezheti különböző eljárásoknak. Kivétetek esetén, általában a magán vagyonukkal is felelnek az érintettek, de ennek megállapítása az eljáró hatóságok jogköre.

A betéti társaság esetében a beltag teljes magán vagyonával felelős és nem csak kivételes esetekben, hanem alapesetben is. A kültag viszont csak a betétjének a mértékéig felelős. Ebből következően Bt. legalább kettő tag alapíthat, míg Kft. esetében létezik az egy személyes Kft. intézménye.

Második körbe tartoznak a költségek, Bt. esetén jóval kisebbek, bár nem a bejegyzés költségi, hanem a vagyoni hozzájárulás mértéke, mert a saját vagyonával felel és emiatt megengedőbb a szabályozás. Akár 1 Ft. is lehet a vagyoni betét összege.

Szükséges adatok

• Tagok neve és adatai (személyigazolvány szám, anyja neve, születési hely idő, személyi szám – lakcím)
• Cég tervezett neve (cégalapításkor célszerű több variációt is kidolgozni, arra az esetre ha a cégkizárólagosság bármelyiknek akadálya)
• Vagyoni betét (akár 1 Ft.)
• Képviselő (cégvezető) neve (ha nem azonos a beltaggal akkor adatai is)
• Székhely címe
• Telephely címe
• Fő tevékenységi kör  

Betéti társasági formát jellemzően családi vállalkozások használnak, a bizalom is nagyobb ezen társasági formával kapcsolatban a köztudatban.

Vezető tisztségviselők:

A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.

A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.

FIGYELEM! Ez azt jelenti, hogy ha a létesítő okiratban eltérően rendelkezik, akkor lehet munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja is. Ebben az esetben azonban nem lehet a szerződésmintát alkalmazni, így csak az illeték 100.000.- Ft egy cégbejegyzési eljárásban.

Gyakorlatban jóval elterjedtebb a Kft. alapítása a felelősség és az egy személyes forma miatt.

www.e-konyveles.com
Mobil: 20/391-40-10
sales@e-konyveles.com

A vállalkozás indítóinak is tisztába kell lenniük a szabadságok kiadásának szabályaival ezt tekinti át most az e-Könyvelés könyvelő iroda ebben a posztban:

Alapszabály, hogy az alapszabadság:::

Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, ami a munkavállaló

- huszonötödik életévétől 21;

- huszonnyolcadik életévétől 22;

- harmincegyedik életévétől 23;

- harmincharmadik életévétől 24;

- harmincötödik életévétől 25;

- harminchetedik életévétől 26;

- harminckilencedik életévétől 27;

- negyvenegyedik életévétől 28;

- negyvenharmadik életévétől 29;

- negyvenötödik életévétől 30 munkanapra emelkedik.

Pótszabadság

Egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, ennél több gyermek után évenként összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg a munkavállalót.

egynegyedét a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, de a munkavállalónak a szabadság igényét ennek a kezdete előtt minimum tizenöt nappal be kell jelentenie.

A munkavállalónak családi körülményeire tekintettel olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzés jelentős sérelemmel járna, és erről értesíti a munkavállaló, akkor az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni.

De a munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.

A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Ide tartozik az a szabadság, amely megszakítás nélkül az esedékesség évében történő megkezdése esetén a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot.

A szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.

A munkáltató kettőnél is több részletben kiadhatja a szabadságot, ha az kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok. Ebben az esetben is legalább évi egyszer egybefüggően 14 naptári nap szabadság kivételét kell biztosítani a munkavállalónak pihenés céljából, kivéve, ha a munkavállaló és munkáltató közösen másban egyeznek meg. Sok olyan eset van, hogy a munkavállalónak pl. tanulmányaihoz szükségesek a napok, így lemond erről a jogáról, és olyan ütemben veszi ki, ahogy neki és munkáltatójának megfelel.

A munkáltató kettőnél is több részletben kiadhatja a szabadságot, ha az kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok. Ebben az esetben is legalább évi egyszer egybefüggően 14 naptári nap szabadság kivételét kell biztosítani a munkavállalónak pihenés céljából, kivéve, ha a munkavállaló és munkáltató közösen másban egyeznek meg. Sok olyan eset van, hogy a munkavállalónak pl. tanulmányaihoz szükségesek a napok, így lemond erről a jogáról, és olyan ütemben veszi ki, ahogy neki és munkáltatójának megfelel.

www.e-konyveles.com
Mobil: 20/391-40-10
sales@e-konyveles.com

Az elmúlt évek negatív tapasztalatai miatt minden újonnan alakuló céget helyszíni ellenőrzés keretében vizsgál az Adóhivatal.

Ettől az ellenőrzéstől nem kell megijedni, hiszen az adóhatóság elsősorban értünk van, nem pedig ellenünk. Ha a kellő előírásoknak, szabályoknak megfelelünk (és miért ne felelnénk meg) semmilyen büntetést nem fogunk kapni.

Az adóhatóság ezzel a kitüntetett figyelemmel a korábban oly gyakori fiktív cégalapítások számát próbálja visszaszorítani.

Mit ellenőriznek az alakuló cégeknél?

Ami talán a legfontosabb, hogy a székhelyként megadott cím valóban létező helyszín legyen. Ha az ellenőrök megtalálják a pontos címet az cégtábla a következő, amit megnéznek. A cégtáblát jól látható helyre kell kihelyezni. A mérete nincs leszabályozva, de célszerű egy A5-ös lapnak megfelelő nagyságban elkészíttetni.

Ha ezt az első két feltételt az ellenőrök „gördülékenyen” tudják ellenőrizni, már sok veszíteni valónk nincs. Ha nem találnak senkit a székhelyen, telefonon felveszik a kapcsolatot a képviseletre jogosult személlyel. Ekkor egy időpontot egyeztetnek vele, és megkérik a képviselőt, hogy milyen iratokat vigyen magával.  Ezek a következők:

• Cégbírósági végzés
• Társasági szerződés
• Bankszámlaszerződés
• A székhely papírjai (kinek a tulajdona, és milyen jogon használja székhelyként az a társaság, esetleg bérleti szerződés)
• Az adóhatóság felé történő adatbejelentés. Ezt a könyvelőnek kell megtennie a bejegyzést követő 15 napon belül a 10T201T nevű adatlapon. Ezt a nyomtatványt, és visszaigazolását kérik.
• Alkalmazottak esetén azok munkaszerződését, és adóhatóság felé történő lejelentését a 10T1041-es nyomtatványon, valamint ennek a nyomtatványnak a visszaigazolását.
• Bélyegzőt, ha van, és annak a számláját.
• Ha a társaság vásárolt már számlatömböt akkor a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását.
• Ha a társaság megalakulása után 90 nappal jönnek ellenőrizni akkor kérik a kötelezően elkészítendő számvitel politikát, melynek részei a pénzkezelési szabályzat, önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat, leltár szabályzata, értékelési szabályzat.

www.e-konyveles.com
Mobil: 20/412-2297
sales@e-konyveles.com

Először is, ha egy cég megalakult és rendelkezésünkre áll az ügyvéd által ellenjegyzett társasági szerződés, bejegyző végzés, melyet a Cégbíróság hitelesített. Ezeket a dokumentumokat érdemes átküldeni a könyvelőnknek, hogy megtegye a szükséges lépéseket, hiszen 15 nap áll rendelkezésre, hogy a következő dokumentumokat kitöltse és aláírassa a képviseletre jogosult ügyvezetővel.

Ahhoz, hogy a bevallások beküldése elektronikus úton történjen, a 10T180-as bejelentő lapot kell kitölteni. Az ügyvezetőtvel tisztázni kell, hogy rendelkezik-e saját ügyfélkapuval, mert akkor az ő nevét kell feltűntetni a nyomtatványon, ha nem és nem is tart rá igényt, akkor a könyvelőirodán keresztül kell, hogy regisztrálják a céget, amihez egy külön meghatalmazást kell csatolni. Én ajánlom mindenkinek az előbbit, mivel könnyebben informálódhat a cégéről, bármikor lekérhet egy folyószámla-kivonatot, valamint ez elküldött bevallásokat is szemügyre veheti. Ezt a nyomtatványt, postai úton vagy személyesen a székhelyhez tartozó APEH-nél lehet leadni, ahol van ügyfélfogadás, természetesen minden szükséges adatot kitöltve és az ügyvezető aláírásával hitelesítetten, vagy a meghatalmazott személy aláírásával.

A következő fontos lépés a cégkivonat lekérése, amiből tudunk tájékozódni a cégről. Majd a 10T201T nevezetű nyomtatványt ki kell tölteni. Ezen a nyomtatványon a céggel kapcsolatos adatokat kell szerepeltetni, itt tudjuk lejelenteni a cég tevékenységi körét/köreit, a tulajdonosokat, illetve a képviseletre jogosult személy nevét. A fő tevékenységi kört nem kell lejelenteni, mivel azt a cégbíróság elküldi az adóhatósághoz. A teáor kódokat az interneten tudjuk lekérni (teáor 08) és az alapján van lehetőségünk felvenni a tevékenységeket. Ha közösségi adószámmal rendelkezik, a cég ezen a nyomtatványon tudjuk bejelölni, hogy az MNB árfolyamán szeretné átszámoltatni a devizát.

A KSH Győri Igazgatóságához is szükséges adatokat szolgáltatni. Ezt a 1032-es nyomtatványon tudjuk megtenni. A Központi Statisztikai Hivatal célja, hogy  a kezdő vállalkozásokról gyűjtsön alapinformációkat.

Kötelező adatot szolgáltatni, a helyi iparűzési adóval kapcsolatosan. Ki kell tölteni az adóbejelentkezési lapot, majd az illetékes önkormányzat részére el kell juttatni. Akik az önkormányzatok illetékességi területén állandó és ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenységet folytatnak, azoknak kötelező ezt lejelenteni:

• Az szja. törvény szerinti  egyéni vállalkozóknak, egyéni cégeknek;
• Az szja. törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelőknek, ha az őstermelői tevékenységből származó bevétele meghaladja a 600 ezer forintot;
• Jogi személyeknek (a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló is)
• Egyéb szervezetnek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak.

Lényeges, hogy a bejegyzést követően 8 napon belül bankszámlát kell nyitni az ügyvezetőnek, ehhez szükséges iratok:

Létesítő okirat vagy a szerződésminta alapján készült létesítő okirat vagy a fióktelepet létesítő (képviselőjét kijelölő) határozat és annak hiteles fordítása vagy a képviseletet létesítő (képviselőjét kijelölő) határozat és annak hiteles fordítása. Hiteles cégaláírási nyilatkozat vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta. Tanúsítvány vagy 30 napnál nem régebbi bejegyző végzés.

A munkaviszony tisztázására is sort kell keríteni. A társas vállalkozás tagjával (tagjaival) alá kell íratni egy nyilatkozatot, amelyben rögzíti, hogy van-e más helyen bejelentett munkaviszonya, amely meghaladja a heti 36 órát, illetve más társaságban egyidejűleg személyesen közreműködik és ott fizetik meg utána a járulékokat,  vagy nyugdíjas jogviszonnyal rendelkezik, illetve közép- vagy felsőfokú nappalis tanulói-, hallgatói jogviszonnyal rendelkezik (mellékelve iskolalátogatási igazolását). Ha ezek közül egyik sem vonatkozik rá, akkor be kell jelenteni társas vállalkozás tagjaként, hiszen kötelező megfizetni utána a járulékokat.

Az alkalmazottak jogviszonyát is tisztázni kell, abban az esetben, ha szeretnénk alkalmazni valakit. Pontos adatokat kell tudnunk, ha valakit be szeretnék jelenteni. Javaslom, hogy mielőtt alkalmazunk valakit érdemes egy felvételi adatlapot vele kitöltetni, így az adatok rendelkezésünkre állna. Lényeges, hogy a felvételi lap tartalmazza a munkáltató adatait, illetve a munkavállaló adatait ( belépés napja, FEOR száma, munkabére, munkaideje, jogviszonya, név, születési név, anyja neve, Taj száma, születési helyét idejét,adóazonosító jelét, lakcímét, iskolai végzettségét, személy ig. számát, gyermekek számát, magánnyugdíj pénztár tagságát, ha rendelkezik vele, akkor a belépésnek az idejét, ha nyugdíjas, akkor a törzsszámot és a nyugdíj összegét).

www.e-konyveles.com
Mobil: 20/412-2297
sales@e-konyveles.com