Sok leendő cégtulajdonos fejében felmerül a kérdés, hogy milyen társasági forma is számára a legmegfelelőbb. A következő „cikkünk” ebben próbál egy kis segítséget nyújtani.
Nézzük először is a betéti társaságot:
Ami a legfontosabb ennél a társasági formánál, ennek a megalapításához legalább két tag szükséges. Egyszemélyes Bt. nem létezik.
Legalább egy tag ( a beltag) teljes vagyonával korlátlanul felel abban az esetben, ha a társaság vagyona nem elegendő a kötelezettségek teljesítésére. Ezzel ellentétben a másik tag, esetleg tagok (a kültag/ok) nem felelnek teljes vagyonukkal csupán a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles.
Mennyibe kerül egy betéti társaság alapítása?
Ennél a társasági formánál nincs meghatározva az alapító tőke minimális összege. A társasági törvény lehetőséget biztosít arra, hogy akár 1 Ft-tal is lehessen Bt.-t alapítani. Azonban kb. 100.000 Ft az az összeg amelyet a mai bírói gyakorlat kellő induló vagyonnak elfogad. Az ügyvédi díjon felül 50.000 Ft illetéket kell leróni. A társasági szerződést szerződésminta használatával is el lehet készíteni. Ebben az esetben az illeték mértéke csak 15.000 Ft. Természetesen a cégalapítással kapcsolatos valamennyi költség számlákkal a megalakulást követően elszámolhatók.
Hogyan részesednek a tagok a társaság vagyonából?
Alapvetően ezt a társasági szerződében kell rögzíteni. Főszabály szerint a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik el a nyereség is és a veszteség is. Egyetlen tagot sem lehet kizárni sem a nyereségből sem a veszteségből, azonban a kültag a veszteségért csak a vagyoni betétje erejéig fele.
Ki jogosul az üzletvezetésre?
Sokan úgy gondolják, hogy a kültag nem jogosult az üzletvezetésre és a képviseletre. Ez így nem igaz, csupán a társasági szerződésben rögzíteni kell a jogosultságokat. Ebből következik, ha a tagok másképp nem rendelkeznek az üzletvezetésre, a képviseletre önállóan, vagy együttesen mindegyik tag jogosult.
Hogyan működik a betéti társaság?
Évente legalább egy alkalommal taggyűlést kell tartani. Ezen minden tag személyesen részt vehet, erről tagot kizárni nem lehet. A tagok gyűlésén kell határozni minden olyan kérdésben, melyet a törvény kötelezően előír - ilyen például az éves beszámoló elfogadása- valamint ami nem tartozik a szokásos üzleti tevékenységhez. A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos szavazati joga van. Ettől természetesen el lehet térni, de ezt is a társasági szerződésben kell rögzíteni. De nagyon fontos, hogy ha eltérő is a szavazati arány legalább egy szavazat minden tagot megillet. Ez azt jelenti, hogy a határozathozatalból egyetlen tag sem zárható ki.
Miben különbözik a Kft. a Bt.-től?
Talán a leglényegesebb eltérés, hogy a Kft-t minimum 500.000 Ft törzstőkével lehet csak megalakítani. Ehhez az összeghez jön még hozzá az ügyvédi díj, valamint az illeték összege. Kft. is lehet egyszerűsített eljárás keretében megalapítani, és akkor a járulékos költségek itt is csökkennek.
Korlátolt felelősségű társaságot egyedül is lehet alakítani. Az előzőekben említettem, hogy Bt. alapításához minimum két személy szükséges (beltag, kültag).
A társasági forma megnevezésében is szerepel a korlátolt felelősség. Ez azt jelenti, hogy a tagok a társaság hitelezőinek saját vagyonukkal nem felelnek, kockázatviselésük a törzsbetétjük mértékére van korlátozva. A tag, tagok csupán a törzsbetét befizetésére kötelezhető. Viszont ami fontos, hogy abban az esetben, ha bizonyítható, hogy a tag szándékosan okozza a hitelezőjének a kárát, abban az esetben a tulajdonos egész vagyonával felel a tartozásaiért.
A Kft.-nek is a legfőbb szerve a taggyűlés. A Bt.-hez hasonlóan ezt is évente legalább egyszer össze kell hívni a beszámoló elfogadása, valamint a társaságot érintő főbb kérdések megtárgyalása érdekében.
Mobil: 20/412-2297
sales@e-konyveles.com
Utolsó kommentek